Története


 

Gesztely a Nagyalföld északi peremén, a történelmi Zemplén vármegyében, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 10km-re keletre, a Hernád folyó mellett fekszik.

Árpád kori település, amelyről az első írásos feljegyzés 1219-ből való. Ekkor királyi birtok, a zempléni vár tartozéka. 1268-ban Sándor szabolcsi főispán birtokába került.

A XIV. században a község két részből állt, melyeket Al- és Fel- jelzőkkel különböztettek meg egymástól, s mindkettő az egri káptalan tulajdonát képezte.

A XV. században az egyre hatalmasabbá váló Drugeth család mellett a Gesztelyi, Hangácsi, Daróczi és az Orosz családok bírják.

A XVI. században a tokaji váruradalom része, a Serédiek majd az 1560-as évektől a Rákócziak birtoka. 1566-ban a törökök felégetik. 1585-ben a források mezővárosként említik, s még ugyanebben az évben a sorozatos török betörések következtében a hódoltságba tagolódott.

1607-ben Hajdúk telepednek le, s a hajdúvárosok kiváltságát kezdte gyakorolni.

Lakói részt vettek a Rákóczi szabadságharcban is.

Híres és diadalmas csata helyszíne volt 1849. július 28-án a település határa: itt aratott győzelmet a gróf Leiningen-Westerburg Károly vezette III. magyar honvédhadtest Grabbe orosz tábornok csapatai felett.

Az I. világháborúban számosan vettek részt, akik közül 52-en hősi halált haltak. Emléküket mindkét templom bejárata fölött márványtábla őrzi.

A II. világháború alatt is sokan vesztették életüket a község lakói közül. A Polgármesteri Hivatal előtti téren álló obeliszk 70 személy s család nevét, emlékét őrzi az utókor számára.

A református templom alapjai az 1590-es években készültek. Bővítésére 1824-1825-ben került sor. Klasszicista stílusú formáját 1900-ban nyert el. Műemlék jellegű épületként tartják számon.

A műemlék római katolikus templom 1802-ben épült neobarokk stílusban. Építtetője csicseri Orosz Zsigmondné, született Boravetzky Mária, akit halála után az oltár alatt lévő kriptába helyeztek örök nyugalomra.

A község patinás épülete a Petőfi utca 44. szám alatt található Puky-kúria, a legendás „Tusculanum”, melyet 1800-ban építettek paraszt barokk stílusban. Többször vendégeskedett itt barátjánál, bizáki Puky Istvánnál Csokonai Vitéz Mihály, s itt vetette papírra a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz” című versét.

Napjainkban már teljes az infrastruktúra. A lakosság létszáma megközelíti a 3000 főt, akiknek többsége a mezőgazdaságban, a környező ipari üzemekben, valamint a szolgáltató szektorban dolgozik. Közigazgatásilag Gesztely településrésze Újharangod.

A község előnyös fekvése, a Hernád folyó közelsége kedvező lehetőségeket kínál mind a nagy történelmi események színhelyéül szolgáló helyek (pl.: Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Boldogkőváralja, Ónod, Diósgyőr) felkeresésére, valamint vízitúrázásra, sátorozásra, horgászásra.